Óbuda a magyar zsidóság bölcsője



(1821-2010)

Az Óbudán letelepült zsidókról, 1349-től vannak először értesülések. Ennek a magyar zsidóságnak alig vannak építészeti emlékei, elpusztultak az évszázadok alatt.

Először a XVIII. század elején kaptak engedélyt a zsidók kőtemplom építésére. Ez az épület azóta elpusztult.

Mária Terézia, Habsburg uralkodó rendelkezései a város perifériájára kényszerítették a zsidókat. Így például itt, Óbudán a földesurak védelme alatt fejlődtek az újkori zsidó közösségek.

Az új, ma is álló zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. A templomot 1900-ban restaurálták, ekkor kapta meg mai szecessziós formáját. A Habsburg Birodalomban a maga korában a legnagyobb zsinagóga volt.

A II. világháború pusztításai elérték ezt a templomot is. 1945-öt követően menedékháznak, múzeumnak és a Magyar Állam által működtetett TV stúdiónak is helyet adott már az épület.



Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, és a Chábád Lubavics Mozgalom, miután felújította a rendkívül rossz állapotban lévő épületet, 2010. szeptember 5-én (Ros Hasana 5770 elul 26.) újra felavatta a templomot és átadta a közösségnek.



A zsinagógában heti rendszerességgel jön össze a közösség, közös imádkozásra, ünneplésre, kulturális programokra és gyermekprogramokra, közös tanulókörökre.



Ha Budapesten ár semmiképp se hagyja ki, hogy betérjen hozzánk. Ismerje meg Budapest legrégebbi zsinagógáját, amely egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma.



Állandó programjaink:



Péntek este tanulás, közös istentisztelet és szombatfogadás: télen 18 óra, nyáron 19 óra.

Szombat délelőtt tanulás, közös istentisztelet és kidus: 9.30

Vasárnap délelőtt: 10 óra gyermekoktatás és tanulás

Kedd este női klub és előadás.





További információ: Bőhm Andrea 0670-984-5969.



Közösségünk a zsinagógát saját erőből kizárólag adományokból újítja fel s tartja fenn. A teljes rehabilitációhoz még hosszú út vezet. Minden adományt köszönettel fogadunk.



Számlaszámunk: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség,

13597539-12302010-00031397





Tel: 268-0183 Web:www.zsido.com ; www.obudaizsinagoga.hu



Óbudai Zsinagóga Története és Jelene

 

(1820-2010) Ez az időszak, amelyhez örök emlékek fűződnek, és amelyből az ősök alkotása örökségként maradt az utókornak példát mutatva az elődök hitszeretetéről és áldozatkészségéről.

Két évszázad telt el azóta. A hitközösség fölött különböző idők viharai vonultak el, csapásaikkal mind mély nyomokat hagyva.

A magyarországi zsidók, akik a kelet és nyugat kapujában éltek, nagy szolgálatot tettek népünk egyetemének. A keletről jövő tehetségek itt találkoztak a nyugat fejlettebb szellemével, itt fejlődtek tovább történetformáló értékké. Ennek a magyar zsidóságnak alig vannak építészeti emlékei, elpusztultak az évszázados harcokban.

Az Óbudán letelepült zsidókról, 1349-től vannak először értesülések. A magyarországi zsidóság bölcsőjének tekinthetjük Óbudát és a jelenlegi Lajos utca, régen Zsidó utca környékét.

 
I. Templom:

XVIII. század elején kaptak engedélyt a zsidók az első templom építésére. Ez az épület az Óbudáért vívott harcokban elpusztult.

 
II. Templom:

1733 elejére már állt a második zsinagóga. Mária Terézia 1746-os rendelkezései és a városok német polgárainak támadásai, a város perifériájára kényszerítik a zsidókat. A földesurak védelme alatt fejlődtek az újkori zsidó közösségek, így Budapest nyugati részén fekvő Óbudán is.

 
II. Templom felújítása:

Az 59 családból álló közösség, engedélyt kapott, hogy 1767-ben, Nepauer Máté tervei alapján felújítsák a düledező épületet. Az építkezés 12 ezer forintba került – amit sokallott a közösség, ezért felülvizsgálatot kezdeményeztek –

A felvilágosult II. József 1781-es türelmi rendeletével lendületet vett a zsidóság fejlődése. A vallás tekintetében teljes toleranciát, polgári egyenlőséget biztosított.

Híres rabbijuk, Münz Mózes (1750-1831) Magyarország vezető zsidó tekintélye irányította őket.

Ezt az épületet a Budai Építészeti Bizottmány 1817-ben lebontásra ítélte.

 
III. Templom:

Az új, ma is álló zsinagógát Landherr András Tervei alapján építették és 1821. július 20-án avatták fel. A hitközség tagjai nem csak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is részt vettek az építésben.

 
III. Templom első felújítása:

A templomot 1900-ban, Ulmann Gyula tervei alapján restaurálták, ekkor kapta meg mai vakolatarchitektúráját és az oszlopos előcsarnok, portikusz, szecessziós díszítését. A Habsburg Birodalomban a maga korában a legnagyobb zsinagóga volt.

 
III. Templom méltatlan története:

A II. világháborúban a németek barbár pusztításai nem kímélték e művészi emléket sem. Az 1970-es években a MTV alakított ki az épületben stúdiót.

 
III. Templom második felújítása:

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, és a Chábád Lubavics Mozgalom húsz éve tesz meg mindent azért, hogy a zsidó szellemi örökség minél több emberhez jusson el.

A kiirtott magyar zsidóság leszármazottjai és az egész világ zsidósága vállalt valamilyen szerepet, hogy áldozatkészségével ismét helyreállítsa a zsidó történet e remekművét.
 
Közösség háza a közösség segítségével

Az épület külső homlokzata és belső szerkezete viszonylag jó állapotban van. Azonban a belső terek, az eredeti díszítések, illetve a bútorzat átfogó felújításra szorult. A zsinagóga teljes belsőépítészeti felújítása számítások szerint 350 millió forintot tesznek ki. Egy kisebb felújításnak köszönhetően a 2010 (5771) őszi nagyünnepeit már a zsinagógában köszönthettük. Azóta egy év telt el és egyre aktívabb zsidó élettel telt meg a templom.

 
Minden ember háza
A zsinagóga homlokzatán ez áll:

כל תפילה וכל תחינה אשר יהיה לכל האדם ופרש כפיו אל הבית הזה

„minden imádságot, minden könyörgést, mely bármely embertől ered és kiterjeszti kezeit e ház felé…” (Királyok1 8:38.).

 

Az EMIH, Köves Slomó vezetésével építi és tartja életben Óbudán a közösséget.